| Brmilyen hihetetlen, a 2002 vilgbajnoksggal nem trtnt ms, csak a labdargs visszakltztt szlõfldjre, zsiba. Mai ismereteink szerint a vilg legnpszerûbb sportja ugyanis Knban szletett, kzel ktezer vvel ezelõtt. A hossz trtnete sorn akadtak meglehetõsen extrm varicik is.
Az elsõ feljegyzsek e fontos gyben az idõszmtsunk utni 200 krl keletkeztek. Ekkor a knaiaknl egy olyan jtk hdtott, amelynek a lnyege egy szõrrel s tollal kitmtt bõrlabdval val cselezs volt. A labdt egy 30-40 centimter szles, hlval elltott clba kellett juttatni. A kz hasznlata nem volt megengedett, csak a lb, fej, ht s vll. Felttelezsek szerint az kori Kna focisti technikailag nagyon kpzetteknek kellett lennik. A pontossg – no meg a loklpatriotizmus - kedvrt jegyezzk meg, hogy Eurpa mr a kezdetekben is nagyon ott volt e tren, hiszen mind a grgk, mind a rmaik jtszottak olyan sportokat, amelynek a lnyege a labdaterels, a passzols s a glszerzs volt.
A modern rtelemben vett labdargs blcsõje Anglia volt, valamikor a 14. szzadban. Az elsõ labda a legenda szerint egy dn bandita feje volt, de a jtk kpe msban is eltrt kiss a mai meccsektõl. A parasztok s iparosok ltal ûztt sport nemcsak mlyen lenzett volt az arisztokratk ltal, de olykor mg a betiltsa is felvetõdtt. Nem vletlenl. Az egsz napos mrkõzsek ugyanis jrszt nem voltak msok, mint kemny tmegverekedsek. Falvak, vrosrszek jtszottak egymssal, olykor 500-1000 krli rszvevõkkel, a "kapuk" olykor 5 kilomteres tvolsgra voltak egymstl. A trtt ablakok s lbak mellett nem volt ritka a hallos ldozatokat kvetelõ sszecsaps sem.
A nemessg azrt is haragudott ezen elharapdz szabadidõs tevkenysgre, mert a frfiakat nemcsak munkjuktl vonta el, de vallsuk gyakorlstl s katonai tovbbkpzsktõl is. De a jtkõrlet feltartztathatatlan volt. Olyannyira, hogy elkerlhetetlenn vlt bizonyos szablyok fellltsa. 1801-tõl mr hivatalosan is ugyanannyi jtkosnak kellett lennie mindkt csapatban – ltalban 15-20-, nagyjbl a mai mretûre limitltk a jtkteret, s a kapuk kezdtek hasonltani a maiakhoz. Az 1870-es vekben alakult ki a 11 jtkosos csapatforma. Kezdetben a 9 csatr 2 vdõ fellls volt a divat, s a kapus fogalma mg egy j vtizedig ismeretlen volt.
Kzben fontos egyb vonatkozs esemnyek trtnnek. 1857-ben Sheffieldben megalakul az elsõ labdarg klub, amelyet szmos ms kvet. 1863. oktber 26. valsznûleg a legfontosabb dtum a futball trtnetben. Ekkor alakul meg az angol labdarg szvetsg, amelyet ksõbb 140 kvet a vilg minden tjn, vgkpp nemzetkziv tve a sportot. (Itt jegyezzk meg, a labdargs angol neve, a soccer a szvetsg-centrikussgbl jtt. A szvetsg angol rvidtse: assoc.)
A sportg vezetõ testlett, a Nemzetkzi Labdarg Szvetsget (FIFA) 1904-ben alaptottk, azzal a cllal, hogy sszehangoljk a nemzeti szvetsgek tevkenysgt. A szervezet munkjnak eredmnyeknt rendezik meg az elsõ labdarg vilgbajnoksgot 1930-ban. Gyakorlatilag ennek az esemnynek a kvetkezmnyeknt vlt a labdargs vilgunk legnpszerûbb jtkv. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
